Virágozzék minden virág

Ki a virágot szereti…

…rossz önkormányzat nem lehet. Szentendre önkormányzatára most a virágellenesség bélyegét készülnek rásütni egy végtelenül egyszerű képlet mentén: magánszemély/vállalkozó ingyen virágot ad a köznek = jó civil, önkormányzat eltávolíttatja a közterületre kihelyezett virágládákat = gonosz hatóság.

Egyszerű képlet, amiből percek alatt összeáll a könnyen emészthető hír, a kattintásszám biztosítva, az ítélet borítékolva.

De mi van, ha valakit, valakiket a valóság is érdekel? Nos, számukra megpróbálom megvilágítani a Dumtsa korzó virágmizériájának talaján elburjánzott félreértések hátterét.

Szentendre büszkesége, egyben nehéz feladatokat, felelősséget a városra rovó adottsága a város sajátos építészeti arculata, a műemléki védettségű épületek sora. A városképet őrizni kell, miközben a mindennapi élet zajlását is biztosítani szeretnénk a védett falak között. Az önkormányzat úgy kívánja megőrizni a városképet, hogy közben egymást váltó fesztiválok állandó helyszíne a város, ünnepi kellékekkel, kiszolgáló létesítményekkel. Kényes egyensúlyt kell fenntartani a műemléki vagy helyi védettségű épületek óvása, a városkép védelme és a rendezvények lebonyolítása között.

Az egységes arculat biztosítására a helyi rendelet szerint közterületen csak a főépítész és a zöldreferens által jóváhagyott kaspókat, kellékeket szabad kitenni. A rendezvények végeztével azok kellékeit a rendezőknek a közterületről el kell szállítani. Ez valamennyi rendezvényre, így a Dumtsa korzó rendezvénysorozatra is vonatkozik: a péntektől vasárnapig tartó programsorozat eklektikus kellékeivel vidám díszletet nyújt a vásári forgataghoz, de ezek a díszletelemek a vásár zárultával, az árusok levonulásával, a hétköznapokban már zavaró összevisszaságot mutatnak a város sétálóutcáján. Fontos, hogy itt nem a virágokról van szó, hanem a vásári kellékekről, melyekre virágokat pakoltak. Van köztük varrógép, kiszolgált beltéri bútor, különféle stílusirányzatokat képviselő kaspók, cserepek, vödrök, raklapok és rikító színekre mázolt bádog alkalmatosságok. Ezek így már rontják a városképet, ezért kérte meg az önkormányzat a szervezőket, hogy csak a vásár idején használják ezeket a kellékeket közterületen. Ahogy a lacipecsenyés nem hagyja kint a főzőalkalmatosságot, a kürtőskalácsos a sütőt, úgy a hétvégi rendezvény szervezői sem hagyhatják a közterületen a rendezvényük kellékeit, a kanapékat, foteleket, asztalokat, székeket, és az alkalmi növényposztamenseket sem.

Az önkormányzat azzal, hogy erre figyelmeztette a szervezőket, csak a jogegyenlőség elvének próbált érvényt szerezni, hiszen a helyi rendelet mindenkire vonatkozik, aki rendezvényt szervez a városban. Azt, hogy mindez a Dumtsa korzó szerződésében is világosan benne van, most hagyjuk is. A szervezők megsértődtek és a könnyű bosszú lehetőségét látták abban, hogy Szentendrét mint a virágok ellenségét mutassák be ország-világ előtt.

Nos, a városvezetés virágosításhoz való hozzáállásáról legyen elég annyi: Szentendrén a több mint 450.000 m2 közterület fenntartására állandó parkfenntartási állományt működtet az önkormányzat. Évente kétszer, tavasszal és ősszel virágosít a Városi Szolgáltató, ilyenkor a 17 közterületi virágágyásba és 95 virágládába tízezrével ültetik a tulipánokat, árvácskákat, egynyári és évelő virágokat. Ezeket tavasztól késő őszig gondozzák, locsolják, gyomlálják a munkatársak, időnként cserélik a földet, a növényállományt, alkalmanként új virágágyásokat alakítanak ki.

Tavaly adtuk át a város első közösségi kertjét, melyben 28 ágyást alakítottunk ki a családoknak. A Szélrózsa kert a gazdálkodás mellett közösségi programok helyszínéül is szolgál.

A 11. sz. főút melletti kandeláberekre épp a hétvégén helyezték ki a muskátlikat, az 1284 cserép virágot egészen októberig naponta locsolják; kéthetente tápanyag-utánpótlást is kapnak a növények.

A város évek óta megrendezi a Legszebb virágos előkert, erkély, terasz és ablak c. lakossági pályázatát, mely rendkívül népszerű a helyiek körében.

Szentendre virágszeretetét országos megmérettetésen is értékelték már: a virágos Magyarországért Országos Környezetszépítő Versenyen Szentendre 2016 végén különdíjat nyert az egységes városarculatért és a közterületek gondozottságáért, és döntésekor a szakmai zsűri külön értékelte a civilek bevonását.

Általában azt vallom, élni és élni hagyni, virágozzék minden virág. De néha muszáj gyomlálni is.

 

Beszélgetés Verseghi-Nagy Miklós polgármesterrel

Miért jobb egy utcafórum, mint egy hagyományos lakossági fórum?

Minden tekintetben jobb az utcafórum a hagyományosnál, hiszen nem előadni akarjuk a városra vonatkozó elképzeléseinket, hanem beszélgetni szeretnénk a polgárokkal arról, hogy az adott területen milyen fejlesztéseknek örülnének a legjobban. Szemtől szemben, közvetlenül egyeztetve elvárásokat és lehetőségeket, sokkal könnyebb szót érteni. Lehet szónokolni egy pulpitusnál arról, hogy milyen fejlesztések történtek és milyen döntéseket hozott a városvezetés, és lehet a széksorokban fogadva ezt, vérmérsékletnek megfelelően bekiabálni vagy felállni és elmondani, mi minden vár megoldásra. De lehet ellátogatni a városrészekre, látni, megtapasztalni, hogy mi okoz nehézségeket az ott lakóknak, és megvitatni, hogy hogyan tehetjük élhetőbbé a mindennapokat.

Önök tehát ezt választották. Hogyan fogadják az emberek az utcafórumokat?

Örömmel mondhatom: barátságosan. Mindenhol megtaláltuk a hangot mindenkivel. Azzal a néhány emberrel is, akik az elején indulatosan fogalmaztak. Egyszerűen ez a közvetlen forma az, ami a barátságos hangvételt megalapozza. Az a nyíltság és közvetlenség, amivel a polgárokhoz fordulunk, visszhangra talál. Jellemzően már az első félórában megtapasztalható az a felüdítő légkör, amelyben kölcsönösen meghallgatjuk egymást, az emberek elhiszik nekünk, hogy a megoldásokat keressük, mi pedig világosan látjuk, hogy adott esetben a közösség számára egy játszótér megépítése vagy egy útszakasz rendbetétele a legfontosabb.

Érdekes, hogy az eddigi utcafórumokon előbb-utóbb kisebb csoportokba rendeződtek a résztvevők, mintha kis szekciókban tárgyalnák tovább az őket érdeklő dolgokat.

Valóban, ez is az egyik előnye ennek a formának. Nem kell, hogy mindenki az elejétől a végéig ott legyen a fórumon, nincs kínos ajtónyitás és széksorok közt belopózás, ha valaki nem tud kezdésre megérkezni. Az érdeklődők rendelkezésére áll két óra, amikor a polgármesterrel, a képviselővel és más városvezetőkkel megbeszélhetik az általuk fontosnak tartottakat, de nincs kényszer arra, hogy olyasmit is végighallgassanak, ami őket kevésbé érdekli. Az utcafórumra lehet menet közben érkezni és el is lehet köszönni, ha valaki már eleget látott-hallott. Lehet csoportokba szerveződve megvitatni azt, ami egy-egy utcát, közösséget érint, lehet párhuzamos beszélgetéseket folytatni. A végén mi összesítjük a tapasztalatokat, összevetjük azokat a kérdőívekkel és az egészből szűrjük le a konklúziót. Nagyon várjuk, hogy ebből a sok beszélgetésből mit szűrhetünk le az egyes városrészekre nézve, ez határozza meg a következő heteket számunkra, és ez szab majd irányt a következő időszak fejlesztéseinek.

Az utcafórumokhoz tartozó online kérdőívek, illetve a további utcafórumok időpontjai itt érhetőek el.

Beszélgessünk…

Jövő héten indul a Párbeszéd a városrészekért elnevezésű utcafórum sorozatunk. Március 27-én hétfőn a szarvashegyi buszfordulónál, 28-án kedden a pismányi régi buszfordulónál Gyürk Dorottyával, 29-én szerdán pedig az izbégi focipályánál Dombay Zsolt képviselőtársammal várjuk a településrészek lakóit a 17 órakor kezdődő beszélgetésekre.

A városrészi utcafórumok ötlete helyi kezdeményezés, melynek szívesen teszek eleget, mert hiszem, hogy a város jövőjével kapcsolatos döntéseket csak úgy lehet felelősen meghozni, ha közvetlenül az érintettek, a városrészek lakóinak elképzeléseit is meghallgatjuk. Az utcafórumok célja, hogy felmérjük a helyi közösség igényeit, közvetlen benyomásokat szerezzünk az esetleges problémákról és közösen találjuk meg a megoldási lehetőségeket.

A témák, amiket egy-egy utcafórumon megvitatásra ajánlunk, a szentendreiek mindennapjait érintik. Szót ejthetünk az úthálózat, a közvilágítás, a járdák és a parkok fejlesztéséről, a közbiztonság kérdéséről vagy a városi szolgáltatások minőségéről. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak Önök, milyen fejlesztések megvalósítását tartják elengedhetetlennek, mi az, ami jól működik és mi az, amin javítani szükséges.

Bízom benne, hogy a most kezdődő és összesen huszonhárom találkozót felölelő fórumsorozat keretében minél több szentendreivel személyesen tekinthetjük át az egyes városrészek helyzetét és lehetőségeit. Fontos ugyanakkor, hogy az is elmondhatja a véleményét, aki a találkozókon nem tud megjelenni. A fórumsorozat számára kialakított honlapon keresztül egy online kérdőív kitöltésére is lehetőség van, amit minden háztartásba nyomtatott formában is eljuttattunk. Várjuk véleményüket!

Találkozunk és beszélgessünk hétfőn 17 órakor a szarvashegyi buszfordulónál.

Új utakon

A kormányzat 2017-ben 2,9 milliárd forint központi költségvetési támogatást biztosít Szentendre uszodával kapcsolatos tartozásának kiváltására, ami új lehetőségeket jelent a város fejlesztésében. Az ilyen lehetőségeket érdemes kihasználnunk, de felelős városvezetőként hiszem, hogy olyan programban kell gondolkodnunk, ami hosszú távon az egész város javát szolgálja.

Ilyen közös ügy a szentendrei úthálózat átfogó fejlesztésének kérdése. Egy város folyamatos fejlődése automatikusan együtt jár az áthaladó és a településen belüli forgalom növekedésével. A városi útjaink állapota ugyanakkor évtizedes lemaradást mutat a megnövekedett igényekhez képest. Szentendre belterületén még ma is 124 kilométer földút található, és a meglévő, szilárd burkolatú úthálózat minősége is fejlesztésre szorul. A kormányzat által hozott döntés most lehetőséget biztosít arra, hogy egy hosszú távú beruházás keretében csökkentsük ezt a lemaradást. Az önkormányzat által is elfogadott Járható Szentendréért Programunk a városi út- és járda hálózat fejlesztését négyéves időtávban foglalja egységbe.

utfejlesztes_v4

A program alapvetően két fejlesztési irányt határoz meg. Az útstabilizációs projektek olyan technológiák alkalmazását részesítik előnyben, amelyek nem igényelnek burkolatváltást, ugyanakkor nagyobb szilárdságot és terhelhetőséget biztosítanak a meglévő útszakaszoknak, és csökkentik szükséges karbantartásokra fordított költségeket. A nagyobb költségigényű tervezési és építési projektek új, szilárd burkolatú utak és járdák építését célozzák. A program részét képezi az utak mellett szükséges csapadékvíz-elvezetési rendszerek kiépítése is.

A 2017-es évre tervezett fejlesztési költségeket a testület is jóváhagyta, így 77.112.000 forintot fordíthatunk az útstabilizációs projektekre, míg új utak és járdák építésére 323.000.000 millió jut. A program egészen 2020-ig bemutatja a fejlesztésekre fordítandó összegeket, ugyanakkor a tervezés részeként az adott évre vonatkozó konkrét számokat mindig az aktuális év költségvetésében fogjuk elfogadni.

A projekt során, ahogy eddig is, folyamatosan figyeljük a városi úthálózat állapotát, és figyelembe vesszük a lakosság igényeit is. Ez biztosíthatja azt, hogy ott végezzük el a legfontosabb fejlesztéseket, ahol arra a biztonságos gyalogos- és közúti forgalom érdekében leginkább szükség van.

Ahogy az élet számos területén, úgy a politikában is többre tartom az együttműködésre való törekvést, mint a szembenállást. Hittem az együttműködésben akkor is, amikor frissen megválasztott polgármesterként konzultációra hívtam a szentendreieket, hogy együtt tegyük le a város jövőjének alapjait.

A közös beszélgetéseken mindig elmaradhatatlan téma volt a V-8 uszoda ügye és a várost sújtó adósságteher. Az évek óta húzódó ügyben mindig határozott álláspontot képviseltem: a finanszírozási nehézségek ellenére nem fogom veszni hagyni az uszodát, és minden törvényes lehetőséggel élni fogok, hogy a város visszakapja azt a félmilliárdos összeget, ami megilleti.

Amint lehetett a város nevében megtettem a szükséges jogi lépéseket annak érdekében, hogy 586 milliós követelésünknek érvényt szerezzünk. A pert jogerősen megnyertük, a bíróság elismerte, hogy Szentendrének a teljes visszakövetelt összeg jár.

A pereskedés mellett folyamatosan törlesztettük azok azt az adósságot is, ami az előnytelen uszodaszerződés miatt a várost terheli. Az elmúlt időszakban úgy tudtunk eredményeket elérni a városfejlesztés területén, hogy éves szinten mintegy 300 milliós összeget az adósságtörlesztésre kellett fordítanunk.

Mindehhez szükség volt egy határozott városfejlesztési stratégiára és a felelős önkormányzati gazdálkodásra egyaránt. De mindenekelőtt az Önök segítő együttműködése kellett hozzá.

Közös erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. A kormányzat és a város összefogásának köszönhetően Szentendre 2,9 milliárdos központi támogatáshoz jut, melynek segítségével az évi 300 milliós összeget a tartozások törlesztése helyett, ezentúl közvetlenül a város fejlesztésére fordíthatjuk.

20150306_nap