Kreatív város

Két héttel ezelőtt Pécsre, a Zsolnay Kulturális Negyed egyik galériájába voltam hivatalos Aknay János kiállításának megnyitójára. Méltán lehetünk büszkék városunk művészeire, akik alkotásaikkal Szentendre hírét is öregbítik itthon és külföldön egyaránt.

Most mégis inkább a pécsiekről és a Zsolnay Negyedről szólnék, akik valami nagyon izgalmas és követendő  vállalkozásba kezdtek, amikor rendbe hozták és új tartalommal töltötték meg az egykori porcelángyár omladozó épületegyütteseit.

Aki ma ellátogat ide, egész évben egy színes és élettel teli városrészbe toppan, ahol egymást követik a képzőművészeti kiállítások, a komoly- és könnyűzenei koncertek, a színielőadások és a szabadtéri programok. A negyed kedvelt konferenciahelyszín, ami szintén növeli a látogatók számát.

A Zsolnay negyedben helyet kapott a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara is, aminek köszönhetően a fiatal művészek állandó lendületben és mozgásban tartják a városrészt. A programokra érkező vendégeket kávézók, éttermek és minőségi kézműves portékát kínáló ajándékboltok szolgálják ki megélhetést biztosítva több helyi családnak.

Ami azonban még érdekesebb az a negyed működési mechanizmusának a titka, az az erőforrás, amire az egész városrész funkcióit építették. A pécsiek nem találták fel a spanyolviaszt. Szeretett és nagy hagyományokkal rendelkező városrészüket nem akarták lakóparkká, élményfürdővé vagy szállodává alakítani. Egyszerűen csak a felszínre hozták azokat az energiákat, amelyben több mint másfél évszázada ott Pécsen a Zsolnay negyed bővelkedik leginkább. Ez pedig a kulturális hagyomány és a kreativitás.

A Zsolnay gyár immár több mint 160 éve a magyar és európai kreativitás egyik fellegvára, egy kulturális aranybánya. A pécsiek ezt a lehetőséget ismerték fel, és ezt az erőforrást használják, hogy a kreatív- gazdaság és ipar értékteremtő és nem mellesleg jövedelemtermelő ágazati segítségével fenntartsák a városrészt. De nemcsak városrészeket virágoztathat fel a kreatív gazdaság és az arra épülő szolgáltatáspiac, hanem egész városokat. Európában több példa is van arra, hogy a települések hogyan használják ki kulturális és kreatív erőforrásaikat fejlődésük érdekében.

És, hogy mindez miért jutott eszembe? Kérdezzék csak meg ismerőseiket, hogy mi az, ami először eszükbe jut Szentendréről. Művészet, festészet, kultúra – biztos vagyok benne, hogy ezek a szavak benne lesznek a válaszokban. Vagyis el is érkeztünk a kreativitáshoz – Szentendre rejtett erőforrásához. Véleményem szerint a város jövőjéről gondolkodva nem lenne haszontalan megvizsgálni a kreatív gazdaságban és a kreatív iparban rejlő lehetőségeinket. Miért ne merítsünk erőt abból, amiben évszázadok óta élen járunk, és a legjobbak vagyunk.

Végül a legjobbakról és a kreativitásról jut eszembe. A HÉV aluljáró felújításra vár. Keressük a legjobb és legkreatívabb ölteket. Itt a lehetőség

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

2014.03.26.

Reklámok
%d blogger ezt kedveli: