Meglepetés a Közkonyhán

Egy hete ebédelünk a Közkonyhán munkatársaimmal, hogy saját tapasztalatokat gyűjtsünk a megreformált közétkeztetésről, amiről hallani jót is, kritikát is. Véleményem egy hét után dióhéjban: az étel változatos, finom és egyáltalán nem sótlan, íztelen – ez az egyik leggyakoribb panasz rá.  Az elmúlt héten volt főzelék és magyaros húsétel hagyományos körettel, gazdag raguleves és édes második fogás. Nem hiányoltuk egyikből sem a sót, s ami fontos: a húsok sosem voltak rágósak, mócsingosak, mint anno gyermekkorom menzáin gyakran. A gyerekek elé minden esetben színhús került.

Most, a második közkonyhás hetünk elején, be kell vallanom, nem mindig van időm és lehetőségem odafigyelni arra is, hogy mit, mikor és milyen körülmények között eszem. Talán ezen is változtatnak most ezek a közkonyhai ebédek, itt heti étlap van, mindig lehet előre tudni, hogy mire számíthat az ember. Persze, a „műsorváltozás” joga azért fenn van tartva, de ahogy hallom, ilyen nem nagyon szokott előfordulni.

Munkatársaim elküldték az étlapot, hogy ne maradjak bizonytalanságban, sőt, egy hónapra előre meg van már tervezve a 3000 diák kosztja. Ami valahol természetes, hiszen a változatosság is fontos szempont az étkezésben. Azt is tudom, hogy a gyerekek képesek lennének napokig ellenni pizzán, vagy éppen tejbegrízen, de mint tudjuk, ők már csak ilyenek, ami ízlik nekik, az jöhet minden mennyiségben. Apropó tejbegríz: ahogy látom, második Közkonyhán végigebédelt hetünkre a koronát ez az egész gyermektársadalom által fenntartások nélkül elfogadott, sőt szeretett étel teszi majd fel, mert pénteken a szárazbableves után ebből kapunk egy porciót, természetesen a jól bevált „kakaó szórattal”.

És ha már a pénteki nap 748 kilokalóriát tartalmazó fogásait elárultam, nem mehetek el szó nélkül a hétfő magyaros karfiollevese és párolt kölessel feltálalt csikóstokánya mellett sem. A csikóstokány, ha jól tudom, ismert és gyakran főzött eledele a menzás konyháknak, de a párolt kölest már a reformszelek fújták rá az étlapra. A hétfő gyümölccsel megtoldott ebédje éppen ennek a régiek által is előszeretettel fogyasztott eledelnek köszönhetően csak 711 kilokalóriát tesz ki, ami éppen elég arra, hogy legyen a gyerekeknek energiája egy jó kis délutáni szaladgáláshoz, és még a napközis tanuláshoz is. Hétfő után pedig jön a kedd, mégpedig nem is akármilyen, hanem a húshagyó, a farsangi időszak utolsó napja. Régen ilyenkor már szombaton elkezdődött a mulatság, és egészen húshagyó kedd éjszaka 23:59-ig szólt a muzsika. Aztán amikor a toronyóra az éjfelet elütötte, véget vetettek a zenénk és hazamentek a legények.

Majd következik a hamvazószerda – az erre a napra előírt szigorú böjtöt pedig velem együtt még sokan tartják ebben az országban. Persze, ezek az előírások a gyerekekre nem vonatkoznak. No, ezen a napon kerülnek az asztalra általában otthon a különféle halak, és lám, az étlap szerkesztői is odafigyeltek, mert a fő fogás a Közkonyhán is rántott halfilé lesz, sárgarépás rizzsel és tartárral. S ez mind a böjtöt tartóknak, mind az egészséges étkezést híveinek jó választás.

Advertisements
%d blogger ezt kedveli: