Amikor 2014-ben elkezdtük a közös munkát Önök, szentendreiek azzal bíztak meg, hogy legjobb tudásom szerint képviseljem a város érdekeit. Akkor abban is megállapodtunk, hogy a finanszírozási nehézségek ellenére nem hagyjuk veszni az uszodánkat, és nem engedjük, hogy bezárjon az intézmény.

Az uszodánk azóta is több száz szentendrei és környékbeli fiatal úszásoktatását biztosítja, emellett kikapcsolódást nyújt a sportolni, pihenni vágyó közönségnek is. A V8 nemcsak a sportolás és a pihenés, de a kultúra színtere is: az elmúlt időszakban több sikeres kiállítás és közösségi program zajlott az intézményben. Összefogtunk és sokat dolgoztunk azért, hogy a V8-ra ma úgy tekinthessünk, mint a régió vezető vízisport-centrumára.

Az elmúlt évben azonban nem csak az uszodánkért harcoltunk, hanem a város pénzéért is. Az intézmény építése során egy rosszul átgondolt megállapodás következményeként a város több mint félmilliárdos veszteséget szenvedett el. Amikor megbíztak a város vezetésével, azt ígértem, hogy mindent megteszek annak érdekében, hogy orvosoljam ezt a tarthatatlan állapotot.

Egy jogkövető önkormányzat számára ilyen esetekben csak a jogi út nyújthat megoldási lehetőséget. Szentendre bízott az igazságszolgáltatásban, és kezdeményezésemre pert indítottunk, hogy visszaköveteljük a véleményünk szerint nekünk járó 585 millió forintot. Örömmel jelenthetem, hogy a nyáron megszületett első fokú ítélet után, amikor még csak kevesebb, mint az összeg felére volt kilátásunk, a jogvitát másodfokon is megnyertük.

A bíróság másodfokon hozott ítélete szerint Szentendrének a teljes visszakövetelt összeg, azaz 585 millió forint jár. Ezen felül a QualiTeam Consult Kft.-nek meg kell fizetnie az összeg után járó kamatokat, valamint a kétmilliós perköltséget is. A jogvitát megnyertük, az ítélet szerint Szentendre követelése jogos. Bízom benne, hogy az alperes sem látja ezt másként, és jogkövető félként mihamarabb végrehajtja a bírósági ítéletben foglaltakat.

Az év végéhez közeledve mindig jó alkalom nyílik a számvetésre. Ahhoz hogy megalapozott célokkal fogjunk bele az előttünk álló esztendőbe, nem árt tudni, hogy mit végeztünk, mire építhetünk. De ideje van a számvetésnek abból a szempontból is, hogy az Önök bizalmából polgármesterként hamarosan az első teljes naptári évemet zárom.

Amikor elkezdtük a munkát, arra szövetkeztünk, hogy anyagi lehetőségeinkhez képest mindent megtegyünk közös otthonunk, Szentedre fejlődése érdekében. Egy természetesen gyarapodó várost képzeltünk el, ahol városrészi fejlesztések egyensúlyban vannak. Lássuk a korán sem teljes leltárt, mit sikerült megvalósítanunk a mögöttünk hagyott időszakban, és mi vár ránk 2016-ban.20150422_concerto

Ha fejlesztésekről és beruházásokról van szó, nem kell szégyenkeznünk a mögöttünk hagyott esztendő miatt. A Concerto program keretében befejeztük a Hamvas Béla utcai panelház korszerűsítését, a Bimbó utcai óvoda energiahatékonysági felújítását, a Püspökmajori Óvodát napelem- és árnyékolórendszerrel szereltük fel és felújításon esett át a Városi Szolgáltató irodaépülete is. A Concerto-projekttel összességében több mint egymilliárd forint értékű beruházás valósulhatott meg Szentendrén.

Idén csaknem 50 millió forintot biztosítottunk a város általános iskoláinak felújítására. A szeptemberi tanévkezdésre a Rákóczi, a Templomdombi, a Barcsay és az Izbégi iskola újulhatott meg. Az iskoláinkra szánt 50 milliós felújítási alapot jövőre is elő fogjuk teremteni.

keopNovemberben végre hozzáfoghattunk több fontos középületünk energetikai korszerűsítéséhez. Az Európai Uniótól elnyert 150 millió forintos támogatásból megújulhat a Dunakorzó 18. alatti Fehérház, de a központi konyha, a püspökmajori bölcsőde és a felnőtt háziorvosi rendelők korszerűsítésére is jut pénz.

Nem feledkeztünk meg a rászorulókról sem. A Szabadkai úti épület bővítésével lehetőség nyílik egy 20 fő nappali és 10 fő befogadására képes éjjeli menedékhely megnyitására is.

A tervek szerint 2016 januárjában készül el az új HÉV-aluljáró, amely évtizedekig városunk szégyenfoltja volt. Az ide érkező vendégek végre egy Szentendréhez méltó kulturált és esztétikus kapun keresztül léphetnek be a városba.HÉV aluljáró ép1

Számítunk a sikeres pályázatíró csapatunkra a Kőzúzó utcai városi sporttelep fejlesztése kapcsán is. Az önkormányzat számára elérhető pályázati összegből, – ha sikeresen pályázunk – egy 44X64 méter területű műfüves labdarúgó pálya valósítható meg. Az akarat és az önrész rendelkezésre áll, már csak a pályázaton elnyerhető összeg hiányzik.

És még egy jövőre vonatkozó fejlesztés. 2016-ban is folytatjuk sikeres 1+1 útépítési programunkat. Ehhez várjuk azokat az utcaközösségeket, akik úgy érzik, maguk is tudnak tenni lakókörnyezetük fejlődéséért. Az önkormányzat és a lakók összefogásával működő programban olyan területeken is megvalósíthatók járda-és útfelújítások, ahol a városfejlesztési program által betervezett fejlesztések csak később kerülnének sorra. Ebben az évben nyolc utcában sikerült felújításokat végeznünk, a napokban éppen a Rügy utcaiak vehették birtokba az új utat.

A mérleg korántsem teljes, de talán érzékelteti azt a munkát, amit közösen sikerült elvégeznünk 2015 folyamán. Köszönöm, hogy együtt dolgozhattunk, és bízom benne, hogy jövőre hasonló eredményekkel állhatok majd Önök elé.

Városi rend

„Vannak írott törvények – ezek mulandóak; de vannak íratlan törvények is – azok örök érvényűek.” – Mark Twain

Az együttélés örök érvényű íratlan törvényei illetve szabályai azok, amelyek mentén próbálunk egy városban létezni, élni, cselekedni. Elvileg tudjuk, ismerjük őket, mi most csokorba gyűjtöttük, és leírtuk a városi élettel kapcsolatos szabályokat.

Az adózástól kezdve a parkoláson keresztül az ebtartásig szó esik azokról a témákról és területekről, ahol vagy aktív lépéseket kell tennünk, vagy csak éppen szabálykövető magatartást kell tanúsítanunk. Protagorasz, ókori filozófusunk azt mondta, hogy: „Az ember nem csak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg.” A felelősségünk tehát nemcsak arra terjed ki, hogy mi mindent teszünk, hanem arra is, hogy ismerjük, illetve ne felejtsük el a kötelezettségeinket; a szabályok, elvárások nem ismerése nem ment fel senkit teljesítésük alól.

„Az én házam, az én váram” – mondja a közmondás, és ez igaz is. A saját portáján mindenki maga az úr, de Szentendre a mi közös várunk, a várossal kapcsolatos feladatok mindannyiunk feladatai, a felelősség is mindannyiunké. Remélem, Önök is magukénak érzik a várost, mert csak akkor várhatja el a város vezetése, hogy sajátjukként gondoskodjanak is róla. Mi, a magunk részéről biztosítjuk a rendet és azokat a körülményeket, amelyek elengedhetetlenül fontosak a mindennapokban.

Önöktől azt várom, hogy jó gazdaként éljenek itt, tartsák be a közösségi együttélés írott és íratlan szabályait, hogy mindenki elmondhassa: Szentendre az én városom, szeretek itt élni, jó itt élni.

Én ezért dolgozom.

hazirend_2015

Évértékelő interjú Verseghi-Nagy Miklós polgármesterrel

Az épített környezet fejlesztése a természeti értékek megóvásával, minőségi közszolgáltatások a helyi polgároknak és vendégmarasztaló attrakciók a látogatóknak. Az új városstratégia megalapozásáról és polgármestersége első évéről beszélgettünk Verseghi-Nagy Miklóssal.

2014. október 22-én tett esküt, egy éve Szentendre polgármestere. Mit tart az elmúlt esztendő legfontosabb eredményének?

A célom a kezdetektől az, hogy Szentendre a Dunakanyar egyéni arculatú, pezsgő életű városa legyen, ahol a helyiek szívesen laknak, a vállalkozók megtalálják számításukat, s ahova a látogatók visszajárnak. A polgárok intézni tudják dolgaikat, mert a szolgáltatások működnek, szabadidejükre pedig találnak a koruknak és érdeklődésüknek megfelelő elfoglaltságot. A vendégek pedig ne csak egy délutánt töltsenek itt, hanem újabb és újabb attrakciók marasztalják őket, miközben egyéb igényeikre – vendéglátás, higiénés szolgáltatások, információ – magától értetődő módon kapják a választ.

Azt gondolom, az alapokat leraktuk, a távlati célok mellett meghatároztuk az oda vezető utat és a mérföldköveket. Megalkottunk egy városstratégiát és ennek alapján megkezdtük az építkezést.

Hol tart a folyamat?

Az új városstratégiát már a választás után felálló csapat alakította ki. Kidolgozásához – a Párbeszéd Szentendréért konzultációsorozattal – a lakosság véleményét kértük.

Mi derült ki, mit szeretnének a szentendreiek?

Természetesen fejlődő várost szeretnének, a városrészi fejlesztések egyensúlyban tartásával és egy sokkal határozottabb térségi vezető szereppel. Ugyanakkor a természeti értékek védelme is szempont: a jövő Szentendréje egy zöld város a helyiek vízióiban. Határozott igény rajzolódott ki a konzultációkon egyfajta rendre, biztonságra, szabálykövetésre. Az emberek igénylik, hogy a városvezetés tartassa be a szabályokat. Ezért készítettük el Szentendre új házirendjét, egy közösségi normagyűjteményt, mely hamarosan elérhető lesz. S végül a civil közösségek erősítése az, ami markáns elvárásként fogalmazódott meg.

A kérdőíves felmérés, amivel kezdtek, viszonylag steril módja a párbeszédnek, a lakossági fórum műfajától azonban, amivel a konzultáció folytatódott, sok politikus ódzkodik. Mik voltak a tapasztalatai?

Sokan vették komolyan a hívást és tartották fontosnak, hogy részt vegyenek a konzultációban. Úgy érzem, az emberek jó néven vették, hogy véleményük meghallgatásra talált, mi pedig megtiszteltetésnek tartjuk, hogy megosztották velünk gondolataikat.

A párbeszéd és a nyílt kommunikáció híve vagyok. A gondokat, konfliktusokat késlekedés nélkül, helyben szeretem rendezni, törekedve a felek kölcsönös megelégedésére. Talán ennek is köszönhető, hogy mindenhol kulturált hangnemben folyt az eszmecsere, a hangsúly a konkrét teendők meghatározásán volt.

Mint mondta, a konzultációsorozat tapasztalatait beépítették az új városstratégiába. Hogyan foglalható össze a stratégia, melyek a fő elemei?

Stratégiánk három fő pillére az épített környezet fejlesztése, az ügyfélkiszolgálás minőségének javítása és a közösségek erősítése.

Az épített környezettel kapcsolatban óriási elvárásokkal és több évtizedes lemaradással kell számolnunk. Súlyos hiányosságok jellemzik az infrastruktúrát, a csatornahálózatot, az utak állapotát. Földútból 124 kilométernyi van belterületen, többségük felújításra, szilárd burkolatra vár, sok a javításra szoruló járda, másutt az esővíz-elvezetés okoz gondot. Mindezt nyilván nem lehet rövid időn belül megoldani, de a várakozás csökkentésére kitaláltunk egy összefogásra épülő konstrukciót. Tavasszal hirdettük meg az 1+1 akciót: a lakossági önerős út- és járdaépítésekhez, felújításokhoz önkormányzati hozzájárulás igényelhető az összköltség 50%-áig. A programot – volumene növelésével – jövőre folytatjuk, de a keretet még idén sem merítették ki a kérelmezők.

Kik pályázhatnak pontosan?

Kérelmet nyújthat be minden szentendrei lakó- és utcaközösség, vállalkozás, mely adott útszakasz építése, felújítása céljából polgári jogi társaságot alakít. Vannak is kis, helyi, ám az érintetteknek valódi életminőség-javulást jelentő eredményeink: a Nap utcában, a Mandula utcában már átadtuk a felújított szakaszokat, és elkészült a Pataksor, a József Attila és a Rügy utcai beruházás is. Várhatóan még idén átadjuk az Eötvös lépcsőnél és a Kertész utcában, a Nagyváradi és az Áfonya utcai, jövőre pedig a  Kertész és Pézsma utcában felújított szakaszokat.

E kis lépések mind hozzájárulnak egy nagyobb terv megvalósításához: évi 100 millióval növelni a városfejlesztésre fordított összeget, amivel öt év alatt a jelenlegi félmilliárdot épp megduplázzuk.

A kormány átvállalta az önkormányzatok adósságát, ez mennyiben segített?

Volt adósságkonszolidáció, ez azonban az intézményekre nem terjedt ki, az uszoda lízingtörlesztése például 2029-ig tart. Sorolhatnám a korábbi szerkezeti döntéseket, melyek hosszú időre gúzsba kötik a várost. De ne hátra, hanem előre nézzünk, és a legjobbat hozzuk ki az adott helyzetből.
Szándékunk a bevételek növelésével és a működési költségek csökkentésével nyitni a gazdasági ollót. Ennek érdekében pályázati források bevonása mellett ösztönözzük a magánberuházásokat és növeljük az adóbevételeket.

Az új adónemek nem növelik a népszerűséget.

Nem is tervezünk ilyesmit. A kintlévőségek hatékonyabb behajtásával, fegyelmezettebb adózás elérésével érezhető bevételnövekedés érhető el. De legalább ilyen fontos a pályázati lehetőségek kihasználása. A napokban érkezett meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium értesítése: Szentendre 150 millós KEOP  támogatást nyert középületek energetikai korszerűsítésére. Ezzel megújul a Fehérház, a központi konyha és ebédlő, a püspökmajori bölcsőde és a felnőtt háziorvosi rendelők épülete. Sikerrel zárult több uniós támogatású beruházás is: a Concerto projekttel megújult Hamvas Béla utcai panelház korszerűsítése, a Bimbó utcai óvoda energiahatékony felújítása. Szimbolikus jelentőségű, hogy új óvodát is építettünk: az Egres utcai intézmény jövőre már 50-60 kisgyereket fogad, a létszám később százra növelhető. A beruházás kapcsán komoly infrastrukturális fejlesztésbe fogtunk: új, nagyobb kapacitású hidat építünk, kiszélesítjük az oda vezető útszakaszt és egy földutat is átépítünk a közlekedés biztosítására.

Szimbolikusnak nevezte az óvodaépítést.

Nem sok önkormányzat dicsekedhet óvodaépítéssel. Fontosak a gyerekek, a családok, a jövő zálogaiként tekintünk rájuk. Büszkék vagyunk arra, hogy tavasszal elnyertük a „Családbarát önkormányzat” címet, és erőnkhöz mérten igyekszünk megfelelni az elvárásoknak: a Czóbel parkban májusban felavatott pihenőhely szintén a gyermekes családok kellemesebb mindennapjait szolgálja.

A mindennapok élhetőbbé tétele az egyik fontos, deklarált célja a városvezetésnek.

A minőségi ügyfélkiszolgálás érdekében a közszolgáltatások színvonalának emelését és az önkormányzat kommunikatívabbra hangolását tűztük ki célul. Az utóbbi érdekében interaktívabbá tettük online felületeinken a kommunikációt és gyorsítottuk az önkormányzati hírek közzétételét. Dolgozunk sajtókapcsolataink kiszélesítésén, aktív közösségi oldalt működtetünk és új honlap létrehozását tervezzük.

A Városi Ügyfélszolgálatnál gyorsabb, hatékonyabb panaszkezelési rendszert vezettünk be. Az ügyek gyorsabban kerülnek az illetékes ügyintézőhöz, sorsuk alakulása pedig a jelzés érkezésétől a megoldásig nyomon követhető, dokumentált.

A közszolgáltatásoknál a nagy rendszerekre koncentrálunk. Az egészségügyet tekintve rövid távú terveink között van a rendelők felújítása mellett a 24 órás orvosi ügyelet bevezetése. A közlekedési helyzetet nagyban meghatározza, hogy a három legforgalmasabb utunk a Magyar Közút NZrt. kezelésében van. Kitartó munkával sikerült nyomást gyakorolnunk rájuk, és eredményt elérni például a 11-es számú főút rendszeres takarításában, de e téren évtizedes sárral küzdöttünk – szó szerint és átvitt értelemben. Az M0-ás körforgalom és a városi zöldhullám kérdésében folyamatosan egyeztetünk. A közösségi buszközlekedés átalakításával és a Szentendre Kártya bevezetésével választási lehetőség nyílt meg az utasok előtt a számukra legkedvezőbb konstrukció igénybe vételére.

A városüzemeltetés terén a köztisztaság kérdésében értünk el jelentős eredményeket. A visszajelzések szerint a belvárosban javult a leginkább a helyzet: gyakrabban ürítik a szemeteseket, szebb és gondozottabb a város. Ezt szolgálja a virágosítás is, nem csak a közterületeken, de a lakosság számára meghirdetett akciók eredményeként a magánporták ablakaiban, erkélyein is több a virág.

A közvéleményt jobban foglalkoztatja a csatornázás.

Ez a jelenleg zajló legnagyobb beruházás. A terepviszonyok miatt a munka lassan halad, időnként előre nem látható akadályokkal, és ez megterhelő az ott lakók számára. Az önkormányzat, mint kisebbségi tulajdonos, a lakossággal összefogva próbálja gyakorolni a tulajdonosi jogokat és érvényesíteni a polgárok érdekeit. Helyszíni bejárásokon találkoztunk a lakókkal gondjaik feltérképezésére, és egyeztettünk a kivitelezőkkel a munkák mihamarabbi befejezése érdekében.

Egy város arculatát a kisebb volumenű, ám látványosabb fejlesztések is formálják.

Új városi arculatot hozunk létre egy dinamikusabb, frissebb Szentendre-kép kialakítása érdekében. Padok, biciklitárolók, csobogók, a velünk élő művészetek mindennapokban való megjelenése, a portálok, a virágosítás, a műemléki épületek felújítási pályázata mind ezt szolgálják. Ide tartozik az új városi logó is, melyet pályázat útján kiválasztott ötletekből véglegesítünk. Fontos azonban megjegyezni, hogy a frissítés mellett komolyan vesszük, őrizzük hagyományainkat: a városi címer érintetlen marad.

A versenyszférából jött, topmenedzserként dolgozott, nagy váltás volt a politikai szerepvállalás?

Ugyanaz vagyok, aki voltam, a számomra meghatározó értékek változatlanok. Nem pozíciót, hanem feladatot és felelősséget látok. Emberekért felelek, ahogy vállalati felsővezetőként is. Csak most egy egész város ügyét érzem magaménak. Különösen nagy megtiszteltetés ez a nagy előd, Dumtsa Jenő halálának közelgő századik, és a magyar önkormányzatiság negyedszázados évfordulóján.

forrás: Szentendre és vidéke, 2015. nov. 9.

 

Összefogás határon innen és határon túl

Október 25-én a szentendreiek ismét példát mutattak összefogásból és jóakaratból.

A városból indult Söndörgő együttes jótékonysági koncertjén 1,2 millió forintot gyűjtöttünk össze a kárpátaljai Beregszász-Bulcsú Református Egyházközség javára.

Adományunk a legjobb helyre került. Köszönöm minden támogató segítségét!

Azokat a magyar testvéreinket támogattuk, ahol a szórványmagyarság körében talán a legnagyobb a szükség. És azokon a határon túl élő magyarokon segítettünk, akik a legnagyobb nélkülözésben is mindig kiállnak magyarságukért.

Október 25-én, vasárnap az összetartozást ünnepeltük a határ innenső és túl oldalán egyaránt.

Azon a napon, amikor a szentendreiek zsúfolásig megtöltötték a Pest Megyei Könyvtár színháztermét, hogy összefogjanak és egy jótékonysági koncert bevételével támogassák kárpátaljai testvéreiket, addig Kárpátalján a magyar közösség a szavazófülkékben adta tudtára mindenkinek, hogy a magyarok egységét a politikai akarat sem tudja megbontani.

Itt egy jó hangulatú koncertnek és a bevételekből összegyűlt támogatásnak örülhettünk; ott, Kárpátalján pedig a helyhatósági választásokon aratott magyar siker adott okot az ünneplésre.

Az összefogás sikerre vitte a magyar pártokat a kárpátaljai helyhatósági választásokon, ami a határon túli magyarság megmaradásának és érdekérvényesítésének fontos záloga.

És ha már Beregszász, akkor innen is szívből gratulálok Babják Zoltán polgármester kollégámnak, akik a szavazatok 75 százalékával vezetheti tovább a kárpátaljai várost.

Bízom benne, hogy az egyházközségnek juttatott segítségünk a város és a közösség javát szolgálja majd.

söndörgő7