Városi rend

„Vannak írott törvények – ezek mulandóak; de vannak íratlan törvények is – azok örök érvényűek.” – Mark Twain

Az együttélés örök érvényű íratlan törvényei illetve szabályai azok, amelyek mentén próbálunk egy városban létezni, élni, cselekedni. Elvileg tudjuk, ismerjük őket, mi most csokorba gyűjtöttük, és leírtuk a városi élettel kapcsolatos szabályokat.

Az adózástól kezdve a parkoláson keresztül az ebtartásig szó esik azokról a témákról és területekről, ahol vagy aktív lépéseket kell tennünk, vagy csak éppen szabálykövető magatartást kell tanúsítanunk. Protagorasz, ókori filozófusunk azt mondta, hogy: „Az ember nem csak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg.” A felelősségünk tehát nemcsak arra terjed ki, hogy mi mindent teszünk, hanem arra is, hogy ismerjük, illetve ne felejtsük el a kötelezettségeinket; a szabályok, elvárások nem ismerése nem ment fel senkit teljesítésük alól.

„Az én házam, az én váram” – mondja a közmondás, és ez igaz is. A saját portáján mindenki maga az úr, de Szentendre a mi közös várunk, a várossal kapcsolatos feladatok mindannyiunk feladatai, a felelősség is mindannyiunké. Remélem, Önök is magukénak érzik a várost, mert csak akkor várhatja el a város vezetése, hogy sajátjukként gondoskodjanak is róla. Mi, a magunk részéről biztosítjuk a rendet és azokat a körülményeket, amelyek elengedhetetlenül fontosak a mindennapokban.

Önöktől azt várom, hogy jó gazdaként éljenek itt, tartsák be a közösségi együttélés írott és íratlan szabályait, hogy mindenki elmondhassa: Szentendre az én városom, szeretek itt élni, jó itt élni.

Én ezért dolgozom.

hazirend_2015

Reklámok

Évértékelő interjú Verseghi-Nagy Miklós polgármesterrel

Az épített környezet fejlesztése a természeti értékek megóvásával, minőségi közszolgáltatások a helyi polgároknak és vendégmarasztaló attrakciók a látogatóknak. Az új városstratégia megalapozásáról és polgármestersége első évéről beszélgettünk Verseghi-Nagy Miklóssal.

2014. október 22-én tett esküt, egy éve Szentendre polgármestere. Mit tart az elmúlt esztendő legfontosabb eredményének?

A célom a kezdetektől az, hogy Szentendre a Dunakanyar egyéni arculatú, pezsgő életű városa legyen, ahol a helyiek szívesen laknak, a vállalkozók megtalálják számításukat, s ahova a látogatók visszajárnak. A polgárok intézni tudják dolgaikat, mert a szolgáltatások működnek, szabadidejükre pedig találnak a koruknak és érdeklődésüknek megfelelő elfoglaltságot. A vendégek pedig ne csak egy délutánt töltsenek itt, hanem újabb és újabb attrakciók marasztalják őket, miközben egyéb igényeikre – vendéglátás, higiénés szolgáltatások, információ – magától értetődő módon kapják a választ.

Azt gondolom, az alapokat leraktuk, a távlati célok mellett meghatároztuk az oda vezető utat és a mérföldköveket. Megalkottunk egy városstratégiát és ennek alapján megkezdtük az építkezést.

Hol tart a folyamat?

Az új városstratégiát már a választás után felálló csapat alakította ki. Kidolgozásához – a Párbeszéd Szentendréért konzultációsorozattal – a lakosság véleményét kértük.

Mi derült ki, mit szeretnének a szentendreiek?

Természetesen fejlődő várost szeretnének, a városrészi fejlesztések egyensúlyban tartásával és egy sokkal határozottabb térségi vezető szereppel. Ugyanakkor a természeti értékek védelme is szempont: a jövő Szentendréje egy zöld város a helyiek vízióiban. Határozott igény rajzolódott ki a konzultációkon egyfajta rendre, biztonságra, szabálykövetésre. Az emberek igénylik, hogy a városvezetés tartassa be a szabályokat. Ezért készítettük el Szentendre új házirendjét, egy közösségi normagyűjteményt, mely hamarosan elérhető lesz. S végül a civil közösségek erősítése az, ami markáns elvárásként fogalmazódott meg.

A kérdőíves felmérés, amivel kezdtek, viszonylag steril módja a párbeszédnek, a lakossági fórum műfajától azonban, amivel a konzultáció folytatódott, sok politikus ódzkodik. Mik voltak a tapasztalatai?

Sokan vették komolyan a hívást és tartották fontosnak, hogy részt vegyenek a konzultációban. Úgy érzem, az emberek jó néven vették, hogy véleményük meghallgatásra talált, mi pedig megtiszteltetésnek tartjuk, hogy megosztották velünk gondolataikat.

A párbeszéd és a nyílt kommunikáció híve vagyok. A gondokat, konfliktusokat késlekedés nélkül, helyben szeretem rendezni, törekedve a felek kölcsönös megelégedésére. Talán ennek is köszönhető, hogy mindenhol kulturált hangnemben folyt az eszmecsere, a hangsúly a konkrét teendők meghatározásán volt.

Mint mondta, a konzultációsorozat tapasztalatait beépítették az új városstratégiába. Hogyan foglalható össze a stratégia, melyek a fő elemei?

Stratégiánk három fő pillére az épített környezet fejlesztése, az ügyfélkiszolgálás minőségének javítása és a közösségek erősítése.

Az épített környezettel kapcsolatban óriási elvárásokkal és több évtizedes lemaradással kell számolnunk. Súlyos hiányosságok jellemzik az infrastruktúrát, a csatornahálózatot, az utak állapotát. Földútból 124 kilométernyi van belterületen, többségük felújításra, szilárd burkolatra vár, sok a javításra szoruló járda, másutt az esővíz-elvezetés okoz gondot. Mindezt nyilván nem lehet rövid időn belül megoldani, de a várakozás csökkentésére kitaláltunk egy összefogásra épülő konstrukciót. Tavasszal hirdettük meg az 1+1 akciót: a lakossági önerős út- és járdaépítésekhez, felújításokhoz önkormányzati hozzájárulás igényelhető az összköltség 50%-áig. A programot – volumene növelésével – jövőre folytatjuk, de a keretet még idén sem merítették ki a kérelmezők.

Kik pályázhatnak pontosan?

Kérelmet nyújthat be minden szentendrei lakó- és utcaközösség, vállalkozás, mely adott útszakasz építése, felújítása céljából polgári jogi társaságot alakít. Vannak is kis, helyi, ám az érintetteknek valódi életminőség-javulást jelentő eredményeink: a Nap utcában, a Mandula utcában már átadtuk a felújított szakaszokat, és elkészült a Pataksor, a József Attila és a Rügy utcai beruházás is. Várhatóan még idén átadjuk az Eötvös lépcsőnél és a Kertész utcában, a Nagyváradi és az Áfonya utcai, jövőre pedig a  Kertész és Pézsma utcában felújított szakaszokat.

E kis lépések mind hozzájárulnak egy nagyobb terv megvalósításához: évi 100 millióval növelni a városfejlesztésre fordított összeget, amivel öt év alatt a jelenlegi félmilliárdot épp megduplázzuk.

A kormány átvállalta az önkormányzatok adósságát, ez mennyiben segített?

Volt adósságkonszolidáció, ez azonban az intézményekre nem terjedt ki, az uszoda lízingtörlesztése például 2029-ig tart. Sorolhatnám a korábbi szerkezeti döntéseket, melyek hosszú időre gúzsba kötik a várost. De ne hátra, hanem előre nézzünk, és a legjobbat hozzuk ki az adott helyzetből.
Szándékunk a bevételek növelésével és a működési költségek csökkentésével nyitni a gazdasági ollót. Ennek érdekében pályázati források bevonása mellett ösztönözzük a magánberuházásokat és növeljük az adóbevételeket.

Az új adónemek nem növelik a népszerűséget.

Nem is tervezünk ilyesmit. A kintlévőségek hatékonyabb behajtásával, fegyelmezettebb adózás elérésével érezhető bevételnövekedés érhető el. De legalább ilyen fontos a pályázati lehetőségek kihasználása. A napokban érkezett meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium értesítése: Szentendre 150 millós KEOP  támogatást nyert középületek energetikai korszerűsítésére. Ezzel megújul a Fehérház, a központi konyha és ebédlő, a püspökmajori bölcsőde és a felnőtt háziorvosi rendelők épülete. Sikerrel zárult több uniós támogatású beruházás is: a Concerto projekttel megújult Hamvas Béla utcai panelház korszerűsítése, a Bimbó utcai óvoda energiahatékony felújítása. Szimbolikus jelentőségű, hogy új óvodát is építettünk: az Egres utcai intézmény jövőre már 50-60 kisgyereket fogad, a létszám később százra növelhető. A beruházás kapcsán komoly infrastrukturális fejlesztésbe fogtunk: új, nagyobb kapacitású hidat építünk, kiszélesítjük az oda vezető útszakaszt és egy földutat is átépítünk a közlekedés biztosítására.

Szimbolikusnak nevezte az óvodaépítést.

Nem sok önkormányzat dicsekedhet óvodaépítéssel. Fontosak a gyerekek, a családok, a jövő zálogaiként tekintünk rájuk. Büszkék vagyunk arra, hogy tavasszal elnyertük a „Családbarát önkormányzat” címet, és erőnkhöz mérten igyekszünk megfelelni az elvárásoknak: a Czóbel parkban májusban felavatott pihenőhely szintén a gyermekes családok kellemesebb mindennapjait szolgálja.

A mindennapok élhetőbbé tétele az egyik fontos, deklarált célja a városvezetésnek.

A minőségi ügyfélkiszolgálás érdekében a közszolgáltatások színvonalának emelését és az önkormányzat kommunikatívabbra hangolását tűztük ki célul. Az utóbbi érdekében interaktívabbá tettük online felületeinken a kommunikációt és gyorsítottuk az önkormányzati hírek közzétételét. Dolgozunk sajtókapcsolataink kiszélesítésén, aktív közösségi oldalt működtetünk és új honlap létrehozását tervezzük.

A Városi Ügyfélszolgálatnál gyorsabb, hatékonyabb panaszkezelési rendszert vezettünk be. Az ügyek gyorsabban kerülnek az illetékes ügyintézőhöz, sorsuk alakulása pedig a jelzés érkezésétől a megoldásig nyomon követhető, dokumentált.

A közszolgáltatásoknál a nagy rendszerekre koncentrálunk. Az egészségügyet tekintve rövid távú terveink között van a rendelők felújítása mellett a 24 órás orvosi ügyelet bevezetése. A közlekedési helyzetet nagyban meghatározza, hogy a három legforgalmasabb utunk a Magyar Közút NZrt. kezelésében van. Kitartó munkával sikerült nyomást gyakorolnunk rájuk, és eredményt elérni például a 11-es számú főút rendszeres takarításában, de e téren évtizedes sárral küzdöttünk – szó szerint és átvitt értelemben. Az M0-ás körforgalom és a városi zöldhullám kérdésében folyamatosan egyeztetünk. A közösségi buszközlekedés átalakításával és a Szentendre Kártya bevezetésével választási lehetőség nyílt meg az utasok előtt a számukra legkedvezőbb konstrukció igénybe vételére.

A városüzemeltetés terén a köztisztaság kérdésében értünk el jelentős eredményeket. A visszajelzések szerint a belvárosban javult a leginkább a helyzet: gyakrabban ürítik a szemeteseket, szebb és gondozottabb a város. Ezt szolgálja a virágosítás is, nem csak a közterületeken, de a lakosság számára meghirdetett akciók eredményeként a magánporták ablakaiban, erkélyein is több a virág.

A közvéleményt jobban foglalkoztatja a csatornázás.

Ez a jelenleg zajló legnagyobb beruházás. A terepviszonyok miatt a munka lassan halad, időnként előre nem látható akadályokkal, és ez megterhelő az ott lakók számára. Az önkormányzat, mint kisebbségi tulajdonos, a lakossággal összefogva próbálja gyakorolni a tulajdonosi jogokat és érvényesíteni a polgárok érdekeit. Helyszíni bejárásokon találkoztunk a lakókkal gondjaik feltérképezésére, és egyeztettünk a kivitelezőkkel a munkák mihamarabbi befejezése érdekében.

Egy város arculatát a kisebb volumenű, ám látványosabb fejlesztések is formálják.

Új városi arculatot hozunk létre egy dinamikusabb, frissebb Szentendre-kép kialakítása érdekében. Padok, biciklitárolók, csobogók, a velünk élő művészetek mindennapokban való megjelenése, a portálok, a virágosítás, a műemléki épületek felújítási pályázata mind ezt szolgálják. Ide tartozik az új városi logó is, melyet pályázat útján kiválasztott ötletekből véglegesítünk. Fontos azonban megjegyezni, hogy a frissítés mellett komolyan vesszük, őrizzük hagyományainkat: a városi címer érintetlen marad.

A versenyszférából jött, topmenedzserként dolgozott, nagy váltás volt a politikai szerepvállalás?

Ugyanaz vagyok, aki voltam, a számomra meghatározó értékek változatlanok. Nem pozíciót, hanem feladatot és felelősséget látok. Emberekért felelek, ahogy vállalati felsővezetőként is. Csak most egy egész város ügyét érzem magaménak. Különösen nagy megtiszteltetés ez a nagy előd, Dumtsa Jenő halálának közelgő századik, és a magyar önkormányzatiság negyedszázados évfordulóján.

forrás: Szentendre és vidéke, 2015. nov. 9.

 

Összefogás határon innen és határon túl

Október 25-én a szentendreiek ismét példát mutattak összefogásból és jóakaratból.

A városból indult Söndörgő együttes jótékonysági koncertjén 1,2 millió forintot gyűjtöttünk össze a kárpátaljai Beregszász-Bulcsú Református Egyházközség javára.

Adományunk a legjobb helyre került. Köszönöm minden támogató segítségét!

Azokat a magyar testvéreinket támogattuk, ahol a szórványmagyarság körében talán a legnagyobb a szükség. És azokon a határon túl élő magyarokon segítettünk, akik a legnagyobb nélkülözésben is mindig kiállnak magyarságukért.

Október 25-én, vasárnap az összetartozást ünnepeltük a határ innenső és túl oldalán egyaránt.

Azon a napon, amikor a szentendreiek zsúfolásig megtöltötték a Pest Megyei Könyvtár színháztermét, hogy összefogjanak és egy jótékonysági koncert bevételével támogassák kárpátaljai testvéreiket, addig Kárpátalján a magyar közösség a szavazófülkékben adta tudtára mindenkinek, hogy a magyarok egységét a politikai akarat sem tudja megbontani.

Itt egy jó hangulatú koncertnek és a bevételekből összegyűlt támogatásnak örülhettünk; ott, Kárpátalján pedig a helyhatósági választásokon aratott magyar siker adott okot az ünneplésre.

Az összefogás sikerre vitte a magyar pártokat a kárpátaljai helyhatósági választásokon, ami a határon túli magyarság megmaradásának és érdekérvényesítésének fontos záloga.

És ha már Beregszász, akkor innen is szívből gratulálok Babják Zoltán polgármester kollégámnak, akik a szavazatok 75 százalékával vezetheti tovább a kárpátaljai várost.

Bízom benne, hogy az egyházközségnek juttatott segítségünk a város és a közösség javát szolgálja majd.

söndörgő7

Városunk képviseletében egyeztetést folytattam a Magyar Közút Nonprofit Zrt. illetékes szakemberivel két városunkat érintő fontos közlekedésszervezési kérdésben, az M0-ás körforgalom és a városi zöldhullám kérdéseiben.

Budakalász, 2011. október 1. Az M0-ás autóút csomópontja a Pest megyei Budakalász határában. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Budakalász, 2011. október 1.
Az M0-ás autóút csomópontja a Pest megyei Budakalász határában.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Jelen állapotban ott tartunk az M0-ás körforgalmi problémájának megoldásában, hogy a Magyar Közút elkészítette a körforgalom átépítésének engedélyezési terveit, amelyek engedélyezése hamarosan elkezdődik. A terveket az a mérnök szervezet készítette, akik az ország legtöbb nagy kapacitású és úgynevezett turbó-körforgalmát is tervezték, így megfelelő tapasztalattal bírnak a kérdésben. A tervezett kialakítás azt tartalmazza, hogy ez a körforgalom is ún. turbó-körforgalommá lesz bővítve, minden csatlakozó út kétsávossá lesz bővítve, maga a körforgalom is újra két használható forgalmi sávval fog rendelkezni, a körforgalomban való haladást kötelező irányok fogják zökkenőmentesé tenni, melyhez már a felhajtás előtt az úti célnak megfelelő sávba kell majd sorolnia az autóknak és rövid ciklusidejű közlekedési lámpák fogják váltakozva megadni az egyes haladási irányoknak a zöld jelzést. Ezáltal a körforgalmon egyszerre több autó fog tudni áthaladni és váltakozva, egyszerre nagy mennyiségű autónak fog tudni áthaladást adni mind a Szentendre felől az M0-ásra igyekvők, mind az M0-ásról Budapest felé hajtók számára.
A tervek tehát elkészültek és kezdődik az engedélyezés, amit követően pedig mindent meg fogunk tenni azért közösen, hogy az építkezés is mihamarabb megvalósulhasson.

A Szentendrén belüli 11-esen való közlekedés egyik nagy hiányossága az úgynevezett zöld-hullám hiánya, azaz hogy aki egyszer már zöld jelzést kapott valamelyik lámpánál, az további megállási kényszer nélkül végig tudjon haladni az úton folytonos zöld jelzés alatt. Hogy ez a rendszer elkészüljön, még technikai fejlesztésre van szükség, pontosabban a Liliom utcai, Telep utcai és Római sáncnál lévő jelzőlámpa nélküli zebrákat is jelzőlámpás csomóponttá kell fejleszteni és emellett a zöld hullám terveinek is el kell készülnie. Ez a feladat is már tervezési fázisban van, jövő év elejére várható azok elkészülése. A tervek alapján már meg lehet becsülni majd a beruházás várható költségét, mely minden bizonnyal sok tízmillió forintot fog jelenteni, így egyúttal dolgozunk azért, hogy ezen beruházáshoz támogatásban tudjon városunk részesülni.

Nem válunk meg a város címerétől

Az elmúlt időszakban több beszélgetésem során is szóba került az új városlogó és szlogen megalkotására kiírt pályázatunk. Sokan üdvözölték a város arculatának felfrissítésére indított kezdeményezésünket, néhányan ugyanakkor annak az aggodalmuknak is hangot adtak, hogy végleg eltűnhet Szentendre jól megszokott, történelmi hagyományainkat idéző címere.

Nos, ilyesmiről nincs szó. Ahogy a témával kapcsolatos korábbi bejegyzésemben is jeleztem, nem új városcímert szeretnénk bevezetni – a mostani a miénk és büszkék vagyunk az általa képviselt évszázados hagyományra, – hanem egy olyan városlogót és azzal szerves összefüggésben lévő arculatot, amely kiemeli Szentendrét a Dunakanyar és a tágabb régió települései közül.

Egy olyan városlogóra és arculatra van szükségünk, amely tükrözi a város és az itt élők identitását, figyelemfelkeltő, ötletes és egyedi. Egy ilyen új típusú, a kor vizuális trendjének megfelelő ikon pedig egyáltalán nem összeférhetetlen a hagyományban gyökerező, évszázadok alatt kialakult városi címerrel.

Sőt, a példák azt mutatják, hogy a két típusú jelzés egymást erősítve, kiegészítve biztosítja egy város egységes megjelenését. Az arculati „ráncfelvarrást” vagy a teljes vizuális újratervezést végrehajtó települések az esetek többségében nem dobják ki régi címereiket akkor, amikor új városlogót vezetnek be, hanem körülírják, hogy hol és mikor használható az egyik vagy a másik.

Ezek a szabályok többé-kevésbé minden településen hasonlítanak egymáshoz, a különbség csak abban van, hogy milyen részletességgel szabályozzák a városlogó és a címer használatát. Van, ahol rendeletet alkotnak a szabályokról, de előfordul az is, hogy csak a város vagy önkormányzat vizuális megjelenésit rögzítő arculati kézikönyvben rendezik a kérdést.

Ami a használati szabályokat illeti az új tervezésű városlogókat általában marketing célú kiadványokon, rendezvény-szponzorációs eszközökön, honlapokon, közösségi médiában használják, míg a hagyományos címer a hivatalos megjelenések (pecsétek, oklevelek, kitüntetések, hivatali dokumentumok) alkalmával használatos.

keszthely turisztikai logója 1.

keszthely turisztikai logója 1.

A legtöbb településnél, amely ad arra, hogy korszerű arculattal rendelkezzen, ez a kettősség természetes módon van jelen és működik. Hozhatunk magyar és külföldi példát is egyaránt.

Keszthely turisztikai logója 2.

Keszthely turisztikai logója 2.

Keszthely – rendeletben szabályozva – például két marketing célú logót is használ a város turisztikai értékeinek népszerűsítésére, ugyanakkor a hivatalos érintkezéseket biztosító felületeken a régi címer élvez előnyt.

 

 

Hamilton város új logója

Hamilton város új logója

Hamilton város címere

Hamilton város címere

 

 

 

 

 

 

 

 

A kanadai Hamilton város arculati kézikönyve szintén teret ad a régi és az új szimbólumnak, meghatározva azt, hogy a hagyományos városcímer a polgármester és a városi tanács hivatalos iratain használatos, egyéb esetekben pedig az új logó alkalmazása javasolt.

A gyakorlat tehát nem új és Szentendrén is megvalósítható. A régi városcímert megtartjuk, már csak új logó és az új arculat megtervezése van hátra. Bízom benne, hogy a pályázatra érkezett munkák ebben is segíteni fognak.